Hozzászólás: Internalizáció http://jand.info/2010/01/internalizacio/ "Nem az egészség mércéje jól alkalmazkodni egy mélyen beteg társadalomhoz" - J. Khrisnamurti Sat, 10 Mar 2012 16:04:10 +0000 hourly 1 http://wordpress.org/?v=3.3.1 Szerző: Gloucester http://jand.info/2010/01/internalizacio/comment-page-1/#comment-197 Gloucester Thu, 04 Mar 2010 19:42:00 +0000 http://jand.info/?p=202#comment-197 Apró kiegészítést hadd tegyek. A véleménykülönbség, azaz a disszonancia megszüntetésére nem kettő, hanem négyféle lehetősége van a személynek. (Legalábbis Elliot Aronson szerint.) A kommunikáció természetéből fakadóan a közlések különbözőségétől is függ, hogy melyiket választjuk. Tehát a négyféle lehetőség a kellemetlenség érzetének csökkentésére: - a hallgató megváltoztatja a véleményét, - megpróbálhatják rávenni a kommunikátort, h ő változtassa meg a véleményét, - támaszt kereshetnek eredeti véleményüknek olyan emberek személyében, akik osztják ezt a nézetet annak ellenére, amit a kommunikátor mond - leszállíthatják magukban a kommunikátor értékét (meggyőzhetik magukat arról, hogy a kommunikátor ostoba, erkölcstelen) és ennek révén érvényteleníthetik a hallott véleményt. A kommunikátor befolyásolási képességnek hatékonyságát pedig a következőképp ítéli meg Aronson: 1. Véleményünket a szakértelemmel rendelkező és megbízható egyének befolyásolják. 2. A befolyásolási hatékonyság fokozódhat ha olyan álláspontot képvisel, amely minden jel szerint saját érdeke ellen való. 3. Ha úgy tűnik, h a kommunikátor nem akarja a véleményünket befolyásolni. 4. Ha valaki tetszik nekünk és azonosulunk vele, akkor lényegtelen véleményeket és viselkedéseket azonnal elfogadjuk, 5. de még akkor is befolyásolhatók vagyunk, ha szintúgy lényegtelen dologról van szó és tetszik nekünk, de tudjuk, hogy ebből ő hasznot húz. Ami még nagyon érdekes, hogyha a kommunikátor nagymértékben hitelt érdemlő, akkor minél szélesebb az eltérés az általa hangoztatott és a hallgatóság által képviselt álláspont között, annál nagyobb lesz a véleményváltozás, ha viszont a közlő hitelessége kétséges vagy csekély, akkor közepes eltérésnél várhatóan maximális hatást vált ki a kommunikáció. Talán érdemes megemlíteni az attitűd kifejezést is, mert ennek megváltoztatása már nagyon nehéz a véleményekkel ellentétben. Mert attitűdnek nevezzük az olyan véleményt, amely egy értékelő és egy érzelmi komponenst is tartalmaz. A Holokauszt végrehajtásának szociálpszichológiájáról is ír Aronson a Társasas lény c. könyvében. Szinte mindegyik német katona a paranccsal magyarázta tettét a nürnbergi perekben. Vizsgálatai viszont ennél jóval messzebbre nyúlnak. Bocsánat, ha sok volt belőlem, csak fontosnak tartottam megemlíteni ezeket. Apró kiegészítést hadd tegyek. A véleménykülönbség, azaz a disszonancia megszüntetésére nem kettő, hanem négyféle lehetősége van a személynek. (Legalábbis Elliot Aronson szerint.) A kommunikáció természetéből fakadóan a közlések különbözőségétől is függ, hogy melyiket választjuk. Tehát a négyféle lehetőség a kellemetlenség érzetének csökkentésére:
- a hallgató megváltoztatja a véleményét,
- megpróbálhatják rávenni a kommunikátort, h ő változtassa meg a véleményét,
- támaszt kereshetnek eredeti véleményüknek olyan emberek személyében, akik osztják ezt a nézetet annak ellenére, amit a kommunikátor mond
- leszállíthatják magukban a kommunikátor értékét (meggyőzhetik magukat arról, hogy a kommunikátor ostoba, erkölcstelen) és ennek révén érvényteleníthetik a hallott véleményt.
A kommunikátor befolyásolási képességnek hatékonyságát pedig a következőképp ítéli meg Aronson:
1. Véleményünket a szakértelemmel rendelkező és megbízható egyének befolyásolják.
2. A befolyásolási hatékonyság fokozódhat ha olyan álláspontot képvisel, amely minden jel szerint saját érdeke ellen való.
3. Ha úgy tűnik, h a kommunikátor nem akarja a véleményünket befolyásolni.
4. Ha valaki tetszik nekünk és azonosulunk vele, akkor lényegtelen véleményeket és viselkedéseket azonnal elfogadjuk,
5. de még akkor is befolyásolhatók vagyunk, ha szintúgy lényegtelen dologról van szó és tetszik nekünk, de tudjuk, hogy ebből ő hasznot húz.

Ami még nagyon érdekes, hogyha a kommunikátor nagymértékben hitelt érdemlő, akkor minél szélesebb az eltérés az általa hangoztatott és a hallgatóság által képviselt álláspont között, annál nagyobb lesz a véleményváltozás, ha viszont a közlő hitelessége kétséges vagy csekély, akkor közepes eltérésnél várhatóan maximális hatást vált ki a kommunikáció.

Talán érdemes megemlíteni az attitűd kifejezést is, mert ennek megváltoztatása már nagyon nehéz a véleményekkel ellentétben. Mert attitűdnek nevezzük az olyan véleményt, amely egy értékelő és egy érzelmi komponenst is tartalmaz.

A Holokauszt végrehajtásának szociálpszichológiájáról is ír Aronson a Társasas lény c. könyvében. Szinte mindegyik német katona a paranccsal magyarázta tettét a nürnbergi perekben. Vizsgálatai viszont ennél jóval messzebbre nyúlnak.

Bocsánat, ha sok volt belőlem, csak fontosnak tartottam megemlíteni ezeket.

]]> Szerző: Pacsker http://jand.info/2010/01/internalizacio/comment-page-1/#comment-99 Pacsker Wed, 20 Jan 2010 16:08:53 +0000 http://jand.info/?p=202#comment-99 Gratulálok, hogy sikerült kitörnöd, és ne feledd, hogy a betegség maga az út a gyógyulásba! Sok boldogságot kívánok! Gratulálok, hogy sikerült kitörnöd, és ne feledd, hogy a betegség maga az út a gyógyulásba!
Sok boldogságot kívánok!

]]>