Hozzászólás: Felesleges?

Szerző: Jand

Jand — Sat, 03 Jul 2010 12:52:23 +0000

Hello,

Feldmár András előadásait, illetve ezek leiratait ismerem, és szeretem. Feldmár mestere egyébként az az R.D. Laing volt, akire sokat hivatkozom.

Így is köszönöm az ajánlást, és hogy megtisztelsz azzal, hogy másoknak is ajánlod az írásaim.

Szerző: teszter

teszter — Sat, 03 Jul 2010 10:44:39 +0000

Kedves Jand!

Ma akadtam rá erre a blogra Antalffy Tibor blogján keresztül.

Amikről írsz, azokon én is keresztül mentem nagyjából az elmúlt 10-12 évben. Elolvastam két írásodat, nagyon tetszettek, a facebook-n linkeltem is, meg idéztem is belőlük ( a forrás megjelölésével:).
Gratulálok! Szerintem ne hagyd abba az írást.

Ajánlanám Neked a ‘Van élet a halál előtt? – Beszélgetések Feldmár Andrással’ című könyvet, meg egyáltalán Feldmár írásait, de ezt a kis könyvet mindenképpen! (Az LSD-vel kicsit túl sokat foglalkozott nekem, de ettől nagyon jó, amiket ír.)
(http://www.feldmarinstitute.hu/)

Örülök, hogy írsz, így tovább!

Eszter

Szerző: Pacsker

Pacsker — Thu, 24 Jun 2010 08:46:23 +0000

“It is also
interesting to notice
who it is we assassinate.
Did you ever notice who it is?
Stop to think
who it is we kill?
It’s always people
who’ve told us
to live together in harmony
and try to love one another.
Jesus. Gandhi.
Lincoln, John Kennedy,
Bobby Kennedy,
Martin Luther King,
Medgar Evers,
Malcolm X. John Lennon.
They all said, try to
live together peacefully.
Bam.
Right in the fucking head.
Apparently, we’re
not ready for that.
Yeah. That’s difficult
behavior for us.
We’re too busy sitting around
trying to think up
ways to kill each other.”

- George Carlin – Life is worth loosing

Szerző: Cirrusminor

Cirrusminor — Wed, 23 Jun 2010 15:27:15 +0000

Kedves Jand!
Rövid ideje olvasgatom még csak az írásaidat, nagyjából két hete, nagyon tetszenek. El kell mondanom, hogy én is ilyen helyzetben érzem magam, mintha eltévedtem volna az élet sűrűjében. Nagyon keresem a helyem, hogy ki vagyok én. Amellett én is hasonló “múlttal” rendelkezem, ha érted, mire gondolok; nekem is volt “kalandom” a pszichiátriával, úgy-ahogy kimásztam belőle, de még 2 év után is tanácstalan vagyok a hogyan tovább kérdését illetően.
Igen sokirányú az érdeklődésem, de mindenbe csak belekapok, nem tudok huzamosabb ideig egyetlen témára koncentrálni. Sokszor saját magam is megijesztem ezekkel a “furcsaságokkal”, a végletes csapongásaimmal.
Engem is szoktak foglalkoztatni ilyen világjobbító gondolatok, hadd nevezzem így, ám én iszonyúan tehetetlennek érzem magam, pontosabban értelmetlennek látom a küzdelmet, reménytelen szélmalomharcnak. És igazából nem tudok elköteleződni semmi mellett sem. Úgy mondom ezt ráadásul, hogy természetvédelmi mérnök szakos hallgató vagyok. Hát ez van.
Szóval úgy érzem, hasonló cipőben járunk; s egy kis megnyugvást is ad, bevallom, látni, hogy nem csak egyedül én küszködök ilyen gondo(lato)kkal; így talán van egy kis esély arra, hogy mégsem vagyok teljesen lökött. Bár gyakran annak érzem magam, a környezetem jelzései szerint.

Szerző: KZs

KZs — Wed, 23 Jun 2010 09:25:19 +0000

Kedves András!

Nincs azzal baj, hogy Te ilyen sokat tanulsz, olvasol, lelkesedsz a környezet átalakításáért, a mai fogyasztói társadalom megváltoztatásáért stb.

A baj azzal van, hogy láthatólag nem érzed ettől jól magad, nem vagy nyugodt, derűs, hogy ezekkel a dolgokkal foglalkozhatsz, doktorandusz hallgató lehetsz stb.

Én a Te helyedben utána járnék, hogy mi ez a nyugtalanság, ez a “nem érzem jól magam a bőrömben” érzés, amely megkeseríti a mindennapokat. Amitől azt érzi az ember, hogy nem jó, ahogy van, minden nap valamit teljesíteni kell stb. Javasolnám olyan ember közreműködését, aki nagyon nyitott, tapasztalt. Azért nem írok pszichológust, mert tapasztalataim szerint nagy részük kókler… Javaslom kérdezd meg pl. Szendi Gábort, aki vagy tud Veled foglalkozni, vagy tud olyat ajánlani esetleg, akik megbízhatóak.

Ez persze nem zárja ki, hogy továbbra is foglalkozz ezekkel a témákkal és a matematikával, mint eddig. De ne a sikerért, vagy elismerésért, hanem a jobb megértésért…

Fiatal vagy, értékes! Ne hagyd, hogy a belső démonok felfaljanak! Bátorság!

Üdv!