Üdvözlet
Szendi Gábornak köszönhetően sok új érdeklődő találhat ide hozzám.
Vigyázat, amikről írok, általában elég „meredek” témák, és soha nem állítom, hogy bármiben is teljesen letisztult képet tudnék nyújtani. A konstruktív kritikákat nagy örömmel fogadom.
Két hosszú írásomat kiemelném. Az első a „paleolit életmód” lehetséges csodáiról szól, a táplálkozáson messze túlmenőleg, egy „paleolit életszemlélet”, főként Jean Liedloff könyve nyomán, de más antropológusok tapasztalatait is felhasználva: Az elveszett boldogság nyomában.
A másik a legfrissebb hosszú esszém, amely még így is hiányosnak tűnhet, mivel annyiféle témát próbáltam összekapcsolni. Az emberiség jövőjének nagy kérdéseiről írok, nem épp „techno-optimista”, de nagyon is „ember-optimista” szempontból: Csodavárás vagy kétségbeesés helyett.

Szia András!
Elolvastam mind a két írást és még jónéhányat a blagodról. Kb. egy hete megnéztem a What a Way to Go című filmet is.
25km-re dolgozom az otthonomtól, gyakorlatilag Budapest két ellentétes sarkában van a lakhelyem és a munkahelyem. A cég autót biztosít számomra és a benzint is állja. Magyarul ingyen autózhatom kedvemre. Ezt meg is tettem, hétfő reggel bedobtam a kocsiba a bringát, leparkoltam vele a cég udvarán, és azóta ott áll, én pedig bringával jártam egész héten.
A munkahely hegyen van, tehát reggel, amikor beérek, egy combos emelkedő a “befutó”. Este pedig egy önfeledt lejtmenettel kezdem a hazamenetelt. Ma a főnökünk megdícsért, hogy pénzt spóroltam a cégnek, azzal hogy bringával jártam… Azt hiszem fogok is még sokat, de nem a spórolás miatt.
Kicsit fáradtabb vagyok most, mint amúgy, de megérte, fantasztikus érzés, hogy egész héten bringával jártam. Eddig is próbálkoztam ilyesmivel, de szerda-csütörtök magasságában mindig megtörtem, és a kényelmesebb utat választottam. Most segített, erőt adott ez a blag és a film, ezután talán már minden héten menni fog a tisztán, csak bringával közlekedés. Ezt köszönöm!!! Szerintem nagyon-nagyon fontos dolog, amit itt csinálsz, írsz, fordítasz! Szóval csak így tovább!!! Szükség van rá!
Amit még fontosnak véltem megtenni, hogy publikáltam a film és az oldalad néhány linkjét iwiw-en/facebook-on, hogy minél több emberhez eljussanak ezek a dolgok.
A vízfogyasztásomat is át szeretném alakítani, de ezen a téren elbizonytalanodtam. Az ásványvíz is céges ajándék, de rengeteg műanyaggal jár és bár szelektíve gyűjtjük, nem tudom ez mennyit ér… Viszont a csapvíz meg ki tudja, mivel van tele… Nincs egy honlap valahol, ami hitelesen bemutatja, hogy Magyarország területein hol milyen minőségű a csapvíz? Gondolok itt a fogamzásgátlókból a talajba és így az ivóvízbe visszajutott női hormonokra, stb… Mi a jó megoldás ilyen téren?
Még egy dolog: tegyél ki Facebook és IWIW gombokat az oldalra! Ez most divatos, de nem ezért kell kitenni, hanem mert hatékony!Ha vki elolvassa egy cikked, bizonyára tetszeni fog neki és “lájkolja” azt pedig látja a sok száz ismerőse, azok is elolvassák, és terjed az ige!
Ha gondolod, keress meg e-mailben és segítek!
Üdv, és hajrá, csak így tovább, nagyszerű ez az odlal, kellett már, hogy megtaláljam!!!
Köszönöm a bátorítást, és csak így tovább neked is!
Most nem vagyok otthon, más gépéről írok, majd holnap utánanézek ennek az facebookos dolognak. Még nincs facebook profilom, de talán csinálok, az “ügy érdekében”.
annyira bekesek es harmonikusak a paleolit termeszeti nepek, hogy az eroszakos halalozasok aranya ezerszeres az USA-hoz kepest, lasd
http://www.ted.com/talks/steven_pinker_on_the_myth_of_violence.html
Szendi Gabor pedig egy sarlatan, valos tenyeket kever a legsotetebb altudomannyal szamos temaban, amihez lovese sincs.
Kedves fra!
Pinker a beszédében nem foglalkozik az erőszak definiálásával. Alapul veszi, hogy az erőszak csak az ember ember ellen elkövetett közvetlen cselekedet lehet, akár személyes indíttatásból, akár háborúban. A tömeges éhezések, járványok, “természeti” katasztrófák: nem erőszak. Pedig a közvetlen háborúkat gyakran helyettesítő gazdasági szankciók és teljes országok vagy népcsoportok életének ellehetetlenítése sokkal több áldozatot követel, mint a közvetlen háborúk. A közlekedési, tájgazdálkodási, ipari módszereink még sokkal többet. És az eddig félresöpört hatások a jövőben egyre csak erősödhetnek.
Kevés olyan törzsi nép van, akikről olyan beszámolóink lennének, akik felé a civilizáltak nem kapásból erőszakkal fordultak. Akár közvetett erőszakkal, ha egy kontinens egyik felének népeire olyan nyomást gyakorolnak, amely által arrébb kell vándorolniuk, ez olyan láncreakciót okozhat, ami a törzsi háborúkat is felerősítheti olyan helyeken, ahol még semmit sem tudtak a gyarmatosítókról. Ez a “tudományos módszer” paradoxona, amely sok más területen is előfordulhat: vannak olyan esetek, amikor minél többet vizsgálódunk, annál torzítottabb képet kaphatunk.
Persze, voltak köztük erőszakosak, nagyon is. Ez azonban egy népességkorlátozó tényező volt. Mi a nagyobb erőszak: a többé-kevésbé folyamatos, de “fenntartható” törzsi háborúk (azaz soha nem irtják ki teljesen egymást, vagy teszik lakhatatlanná a közös területeiket), vagy egy olyan rendszer, amiben a láthatatlan erőszak által az közvetlen formáit visszaszorítják, de az egész rendszer működése bizony komolyan veszélyeztetheti akár az egész emberiség fennmaradását is? Egy biztos, ennek a kérdésnek a megvitatásában nem igazán segít semmilyen statisztika. Ha ettől szükségszerűen “áltudományos”, hát vállalom.
Még az erőszak problémájának “megoldását” is segítette a kőolaj, és egyéb fosszilis energiák. Nincs szükség (nyíltan) rabszolgákra, ha van egy csomó “energia-rabszolgánk”, tehát gépek végzik a munkát. Ez egy olyan kérdéskör, amiről már sokkal hosszabban is írtam. A jelenlegi fejlődés azonban nem csak technológiai, hanem társadalmi oldaláról is, könnyen lehet, hogy nagyrészt csak illúzió.
Szendi Gábor bátran szembeszáll néhány olyan paradigmával, ami által könnyen lehet, hogy zsákutcába jutottunk. Mert zsákutcák igenis lehetségesek, ha a legtöbben mindig csak azt a kérdést teszik fel, hogy “hogyan tudnánk ezt még jobban csinálni?”, pl “még jobb” antidepresszánsokat. Sok gyógyszergyár azzal reklámozza magát, hogy ez egy különösen fontos kérdés, mivel a depresszió lassan az első számú “népbetegséggé” léphet elő. De hogy pontosan miért lehet ez, miközben egyre több “depresszió-gyógyszerünk” van, az bizony egy nagyon is messzire vezető kérdés. És nem biztos, hogy az oly gyakran ipari érdekek által vezérelt “tudomány” útján elindulva lehet megközelíteni.
Pinker adatainak jo resze archeologiai adat a torzsi nepekrol, vagyis mar akkor eloszeretettel bevertek egymas fejet, amikor a civilizalt ember meg a kornyeken sem jart. Ezert hibas, amit irsz.
Masreszt az ehinsegek, jarvanyok es katasztrofakban meghalt emberek szama meg az eroszakos halaloknal is sokkal drasztikusabban csokkent.
Az a baj, hogy tulsagosan az erzelmeidre epitesz a tenyek helyett.
Ajanlom peldaul ezt az oldalt, hogy milyen tendenciak tortennek valojaban a vilagban:
http://www.gapminder.org/
Latvanyos statisztikak mindenrol, amit csak el lehet kepzelni.
Aki az épp hatalmon lévő nézetek ellen megy, tudja, hogy sok támadás fogja érni. Csak tisztelni tudom őket, és sok erőt kivánni nekik! (És igy Neked is, Jand!)