A Föld felszínének 71%-át víz borítja. Ezért hívják kék bolygónak. Ennek a hatalmas vízmennyiségnek csak egy töredékét tudja az ember felhasználni. Ennek a hatalmas vízmennyiségnek 2,5-33%-a használható édesvízre (felszíni vagy földalatti), a többit az ember. Az óceánok sós vizet tartalmaznak, amely nem alkalmas ipari vízhasználatra vagy ivásra.
A sarki jégsapka ad otthont a Föld édesvízkészletének jelentős részének (mintegy 80%), így a Föld alapvető édesvízkészlete mindössze 0,5%. A talajvíz az édesvíz 98%-át teszi ki. Kizárja az állandó hótakarót és a gleccsereket. A talajvíz védelme ezért kulcsfontosságú. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a a talajvíz az alapja. A víz az egyetlen anyag a Földön mindhárom halmazállapotban: folyékony, gáz és szilárd halmazállapotban. Megtalálható a bioszférában, a geoszférában és a légkörben. A szárazföldi ökoszisztémák egyik fő fenntartó eleme. A napenergiával kölcsönhatásba lépve hűti vagy melegíti az éghajlatot. Ez a párolgás, a kondenzáció és a kondenzáció folyamatán keresztül történik. Az emberi jelenlét a víz jelenlététől függ a Föld rendszerében. Felhők, köd és vízgőz formájában kis mennyiségű édesvíz áll rendelkezésre a légkörben. A víz jelentősebb része a felszín alatti (talajvíz) és a folyók és tavak felszíni vize. A tengervíz sótalanítása formájában fordul elő. Ez akkor történik, amikor több friss vízre van szükség.
Miközben a Föld vízkészlete csökken, a vízigény nő. A víz nélkülözhetetlen természeti erőforrás az élet, a természet és az emberi társadalom számára. A víz létfontosságú az élethez, és létfontosságú létünkhöz. Arisztotelész négy alapvető elemének egyike (föld, víz, levegő és tűz).
A víz több, mint a természet terméke. Ez is része a társadalmi reprodukciónak. Ennek a folyamatnak a lényege az anyagi javak növekvő szintjének fenntartása, megújítása. Becslések szerint a fejlett országok vízfogyasztása 2-3-szorosa a természetes vízkörforgásból elérhetőnek. Ez azt jelenti, hogy a vízadó készletek gyakrabban kerülnek felhasználásra, ami a talajvízszint csökkenését okozza. Ezt a vízhiányt azonban egyre inkább a szennyezett felületek költséges tisztításával kell kompenzálni. Vizeink szubvizesek, Magyarország vizének több mint 90%-a tengerentúlról származik. Meg kell találnunk a módját, hogy ellenőrizzük folyóink minőségét vagy mennyiségét.
Európa vízkészletei veszélyben lehetnek, de hazánk jobb helyzetben van, mint Nyugat-Európa a vízellátás és a vízminőség tekintetében. A magyar Alföld réteges pleisztocén üledékei és a felső-pannóniai üledékek sok édesvízkészletet tartalmaznak. Ezek stratégiai erőforrások, és a nemzetközi besorolás szerint a világ egyik alapvető vízadó rendszerét jelentik. Vízkészletünk pillanatnyilag fedezni tudja az ország vízszükségletét. Ez azonban probléma, mert a kormánynak csak kb. 15%-a a tiszai, 15%-a a dunai vízhálózathoz kapcsolódik, de a vízszükségletek 59%-a a Tiszához, 41%-a a Tiszához kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy vízellátási gondok fordulhatnak elő a Tisza térségében, különösen aszály idején. Magyarország közüzemi ivóvízellátó rendszerei által felhasznált víz nagy része felszín alatti vízforrásból származik. Magyarország felszíni vizének mindössze 10%-a áll rendelkezésükre. Ezért elengedhetetlen, hogy megőrizzük „vízforrásainkat”.
Míg az egészséges ivóvíz elengedhetetlen a természet számára, a légkör, a litoszféra és más emberi tevékenységek szennyezése káros hatásokat okozhat, és veszélyeztetheti a felszín alatti vízbázisokat. Ahogy az ivóvíz jelentősége világszerte megnőtt, az elmúlt évtizedben a vízbázis-védelem fogalma egyre általánosabbá vált.
Bár a forrásvíz viszonylag jó minőségű, a közüzemi vízellátásban csekély szerepet töltenek be. Csak néhány forrás képes egyenletes hozamot biztosítani egész évben.
