Most térjünk vissza a sűrűséghez. Az elemek Földön belüli koncentrációja határozta meg, hogy merre haladjanak, mielőtt elkezdenének lehűlni és rétegeket alkotni. A vas és a nikkel, amelyek sűrűbb anyagok, mélyedt el. Az alumíniumot és a szilíciumot, a könnyebb anyagokat közelebb tartják a Föld felszínéhez. A bolygódifferenciáció a kémiai elemek sűrűség alapján történő szétválasztását jelenti.
Honnan tudhatják a tudósok, hogy milyen a Föld belseje?
A Föld belső magja a tudósok szerint szilárd, míg a külső magja folyékony. Ez azért van így, mert a belső mag sokkal nagyobb nyomás alatt van, mint a külső mag.
Szeizmikus remegés
A szeizmikus hullámok olyan energiahullámok, amelyeket a Földön belüli meredek kőzetrepedések hoznak létre, például egy földrengés során. A folyadék két dolog egyikét hajtja végre, amikor a szeizmikus hullámok áthaladnak a Föld magján. Megtörheti vagy módosíthatja a szeizmikus hullámok irányát, és teljesen blokkolhatja a földrengések rezgését is. A Föld másik oldalán a blokkolt szeizmikus hullámok szeizmikus árnyékzónát generálnak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld magja folyékony a blokkolt szeizmikus hullámok ismerete alapján. Mivel bizonyos szeizmikus hullámok csak szilárd tárgyakon tudnak áthaladni, ez a helyzet. Tehát, ha bármi akadályozza őket a Föld magjában, az arra utal, hogy a mag valóban folyékony!
Inge Lehmann azonban az 1930-as években finomította a koncepciót. Az árnyékzónában felfedezett kis szeizmikus hullámokat vizsgálta, amelyekről más tudósok azt feltételezték, hogy a műszerek hibás működése okozta. Megszerkesztette a ma ismert modellt, amely egy szilárd magot helyez a Föld középpontjába, ötvözve matematikai és fizikai ismereteit.
A Föld rétegeinek kialakulása bonyolult folyamat, amelyet sok éven át kevéssé ismertek. A Földet és rétegeit kutató tudósok kemény munkájának köszönhetően minden nap egy kicsit többet megtudunk arról, hogy mi zajlik valójában a lábunk alatt! A szeizmikus hullámok olyan energiahullámok, amelyeket a Földön belüli meredek kőzetrepedések hoznak létre, például egy földrengés során. A folyadék két dolog egyikét hajtja végre, amikor a szeizmikus hullámok áthaladnak a Föld magján. Képes megtörni vagy módosítani a szeizmikus hullámok irányát. Teljesen blokkolhatja a földrengés rezgéseit is. A Föld másik oldalán a blokkolt szeizmikus hullámok szeizmikus árnyékzónát generálnak. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld magja folyékony a blokkolt szeizmikus hullámok ismerete alapján. Mivel bizonyos szeizmikus hullámok csak szilárd tárgyakon tudnak áthaladni, ez a helyzet. Tehát, ha bármi akadályozza őket a Föld magjában, az arra utal, hogy a mag valóban folyékony!
Inge Lehmann azonban az 1930-as években finomította a koncepciót. Az árnyékzónában felfedezett kis szeizmikus hullámokat vizsgálta, amelyekről más tudósok azt feltételezték, hogy a műszerek hibás működése okozta. Megszerkesztette a ma ismert modellt, amely egy szilárd magot helyez a Föld középpontjába, ötvözve matematikai és fizikai ismereteit.
A Föld rétegeinek kialakulása bonyolult folyamat, amelyet sok éven át kevéssé ismertek. A Földet és rétegeit kutató tudósok kemény munkájának köszönhetően minden nap egy kicsit többet megtudunk arról, hogy mi zajlik valójában a lábunk alatt!
