A Földnek három fő felosztása van kémiai összetételük alapján, ami kémiai összetételt jelent. Valójában számtalan variáció létezik az egész Földön, de csak két jelentős változás következik be, amelyek három különböző kémiai réteget eredményeznek.
Fizikai rétegek
A Föld öt különálló fizikai rétegre is felosztható aszerint, hogy az egyes rétegek hogyan reagálnak a stresszre. Bár van némi átfedés a rétegek kémiai és fizikai megnevezésében, pontosan a mag-köpeny határában, jelentős különbségek vannak a két rendszer között. (2 Plate Tectonics – An Introduction to Geology, n.d.)
Litoszféra
A litoszféra, amelynek „litho” jelentése kőzet, a Föld legkülső fizikai rétege. A kéreggel együtt óceáni és kontinentális komponenseket is tartalmaz. Az óceáni litoszféra a nulla vastagságtól (az új lemezek kialakulásakor az óceán közepén lévő gerincen) 140 km-ig terjed, vékony és merev. A kontinentális litoszféra képlékenyebb (különösen mélységgel), és összességében vastagabb, 40-280 km vastag. A legfontosabb, hogy a litoszféra nem folyamatos. A geológusok több szegmensre bontják, amelyeket lemezeknek neveznek. A lemezhatár az, ahol két lemez találkozik és mozog egymáshoz képest. A lemezhatárokon és azok közelében látható a lemeztektonika valódi cselekvése, beleértve a hegyek építését, a földrengéseket és a vulkanizmust.
Astenoszféra
Az aszthenoszféra, amelynek „astheno” jelentése gyenge, a litoszféra alatti réteg. Az aszthenoszféra legjellegzetesebb tulajdonsága a mozgás. Míg szilárd, a geológiai időskálán folyni fog és mozogni fog, mert mechanikailag gyenge. Ebben a rétegben, amelyet részben intenzív belső hő konvekció hajt, a mozgás lehetővé teszi a litoszférikus lemezek mozgását. Mivel bizonyos típusú szeizmikus hullámok áthaladnak az asztenoszférán, tudjuk, hogy szilárd, legalábbis a szeizmikus hullámok áthaladásának rövid időtartamában. Az aszthenoszféra mélysége és előfordulása a hőtől függ, és nagyon sekély lehet az óceán közepén, és nagyon mély a lemez belsejében és a hegyek alatt.
Mezoszféra
A mezoszféra vagy az alsó köpeny, ahogy néha nevezik, merevebb és mozdulatlanabb, mint az aszthenoszféra, bár még mindig forró. Ez a mélységgel járó megnövekedett nyomásnak tudható be. Körülbelül 410 és 660 km mélységben a köpeny átmeneti állapotban van, mivel az azonos összetételű ásványok különböző formákká változnak, a növekvő nyomásviszonyok miatt. A szeizmikus sebesség változásai ezt mutatják, és ez a zóna fizikai akadálya is lehet a mozgásnak. E zóna alatt a köpeny egységes és homogén, mivel a mag eléréséig nem következnek be jelentős változások.
