A dolog lényege
Annak ellenére, hogy a belső és a külső mag lényegében különálló – nem ugyanannak a dolognak a rétegei –, néha a testet egyetlen entitásnak nevezzük. A „szilárd” belső mag körülbelül 1220 kilométeres, míg a „folyékony” külső mag körülbelül 3400 kilométeres sugarú.
Hogyan tudnánk különbséget tenni a szilárd és a nem szilárd között, ha nem férünk hozzá a köpenyhez? Nos, a válasz ugyanaz, mint mindig: szeizmikus hullámok (közeledünk).
A test legbelső része
Ez a tömör fémgolyó a legnagyobb ismert, sugara 1220 kilométer (758 mérföld), vagyis a Hold sugarának körülbelül háromnegyede. 6400 és 5180 kilométer (4000 és 3220 mérföld) között található a Föld felszíne alatt. Elsősorban vasból és nikkelből áll, és meglehetősen sűrű. A bolygó belső magja valamivel gyorsabban forog, mint a Föld többi része. Rendkívül meleg is van, eléri az 5400 Celsius-fokot (9800 Fahrenheit-fok). Ez majdnem olyan meleg, mint a Nap felszíne a legmagasabb pontján. A nyomás itt óriási: több mint 3 milliószor erősebb, mint a Föld felszínén. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy lehet egy belső mag a testben, és szinte bizonyosan szinte teljesen vasból áll.
A mag legkülső rétege
Ez a magrész hasonlóan vasból és nikkelből áll, de szilárd halmaz helyett folyékony halmazállapotú. 5180 és 2880 kilométer (3220 és 1790 mérföld) között található a Föld felszíne alatt. Ez a folyadék, amelyet elsősorban az urán és a tórium radioaktív bomlása hevít, kavarodik és kavar, hatalmas, heves áramlatokat generálva. Ennek a mozgásnak az eredményeként elektromos áramok keletkeznek. Ők viszont felelősek a Föld mágneses mezőjének létrehozásáért. A Föld mágneses tere körülbelül 200 000-300 000 évenként megfordul olyan okok miatt, amelyekről feltételezik, hogy a külső maghoz kapcsolódnak. A tudósok még mindig próbálják kideríteni, hogy mi okozza ezt.
A külső mag egy alacsony viszkozitású folyadékból áll (körülbelül tízszer akkora, mint a folyékony fémek viszkozitása a felületen) – a “folyékony” elnevezés téves elnevezés, mert kis sűrűségű folyadékra utal. Nagyon alacsony viszkozitása miatt könnyen hajlítható és hajlítható. Ez az erős konvekciós aktivitás epicentruma. Azt is feltételezik, hogy rendkívül erős konvekciós áramoknak van kitéve – és képzeld el, ez is így van! Ahhoz, hogy a Föld mágneses tere létezhessen, a külső magnak kavargónak és a belső maghoz képest mozognia kell.
Bár a külső mag melegebb, mint a belső, a külső test legkívánatosabb része elérheti a 6000 Celsius-fok (10 800 Fahrenheit) hőmérsékletet, ami majdnem olyan meleg, mint a nap felszíne.
